Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szófia hangja II.

 

Bölcsek kenyere

kötet

 

 

2012. március

 

 

Nátloz Ólzsál Ygan

 

______________________________________________________________

 

 

Bölcsek kenyere

 

Anyagba merült testben

Küzd az Emberszellem

Midőn a Bölcsek szférája

Mentál cseppjei után éhezik.

 

Mint embert a búzamag,

úgy táplálják a Bölcseket

az Ember kimunkált Gondolatai.

 

Nappal Földi tested nyúzod

Éjjel Elhasznált erőit,

A Bolygók (ASZTRÁL) ölén

Pihenve szeded újra össze.

 

Tested csak ajándék,

Mellyel Éned fejleszted.

De eljött az Idő, hogy Ajándékod

 

Viszonozd, S a Magasabb Szférákat

Kimunkált Mentáloddal Tápláld.

 

 

 

 

Gyermekszem (0-2év)

 

Angyalok földi tükre

Tiszta fénysugár.

Bűn nélküli Lelke

Tisztító Tűzvulkán.

 

Tündöklő Lényén át

Elég Ahrimán.

Fénylő Burkában,

Benne él Vidar. 

 

 

 

 

 

 

Hőtransz

 

Sűrűsödvén a Hő

Levegővé (gáz) válik,

Majd Vízben (folyadék) úszva

Anyaggá (szilárd) kövül.

 

Finomodván a Hő

Fénnyé (fényéter) lesz,

Tovább ritkulva

Hangban (hangéter) repül, hogy

 

a Legfinomabb Életéterré ritkulhasson.

 

Az Elohák (formaszellem) a Hőben élnek.

 

A Gázt a mozgás szellemei uralják.

A Vizet a bölcsek szellemei vezetik.

A Szilárdban (föld) az akarat szellemi honolnak.

 

A Felhőkben a Kerubok násza zajlik,

Mennydörgésben (villám) a szeret szellemei

Nyilvánulnak meg.

 

Mindent körbevesz a Szellem

A Matéria arca mögé bújva

Ott munkál Benned

S egész Világban.

 

Krisztusi út (Rózsakereszt)

 

Lábmosás:

Magasból a Sárba lépve,

Egodat szívedből kitépve meglátod

A magasabb az alacsonyabbnak

Köszönheti magasabb Létét.

Légy hát alázatos a nálad alacsonyabbal

Ez Kiemel téged.

 

 

Megkorbácsolás:

Az Élet csapásai saját

Karmád manifesztálódása.

Az Anyagból csak szenvedés árán

Emelkedhetsz ki. Szenvedés nélkül

Örökre lehúzna. Így hát:

A Szenvedés és az Élet csapásainak

Elviselése Felemel Téged.

 

Tövissel való megkoronázás:

Mikor Lelked Mélyéig

Hatolva Kitépik Szíved

Kínzó fájdalom tölti el Lényed

De: Legszentebb Belső Lényünk

Gúnnyá és Csúffát tételének elviselés

Szívemberré tesz Téged.

 

Keresztrefeszítés:

Fizikai tested összetörve

Elveszted Életed.

De a Fizikai Fájdalom Elviselése

Naggyá tesz Téged.

 

Misztikus Halál:

Anyagi Burkod hátrahagyva

Korábbi életed másként (visszafelé) Látod

S az általad okozott Fájdalmat most Te éled át.

De a Pokolra-szállás: Az összes fájdalom, bánat

Megismerése, s a világ részévé válása

Szentté tesz Téged.

 

Sírbatétel, Feltámadás:

Ha Tested a Föld befogadta

S Szellemed találkozik az

Éteri Krisztussal: Feltámadsz.

Így az Egyesülés a Föld Legrégibb

Szellemével: Krisztussal

Szelleménné tesz téged.

 

Mennybemenetel:

Mikor belépsz, és Benne élsz

A Tiszta Szellemibe,

Mely Földi szavakkal ki nem fejezhető

Szellememberré válsz.

 

 

Krisztus 3 földre-szállása

 

Háromszor emelte ki Krisztus az

Embert az Ellentét markából.

Először a látás, tapintás,

Hallás, ízlelés és szaglás

Elviselését segítette.

 

Nélküle egy kellemetlen szag

Fizikai fájdalommal kínozna.

A kellemes pedig féktelen

Kéjével élvhajhásszá tenne.

 

Másodszor a légzést és

Keringést harmonizálta.

Harmadszor Emberré vált Krisztus

Hogy az Értelem- Érzelem- Akarat

Egyensúlyát (szívgondolkodás) elhozza.

 

Így segíti a sok milliárdnyi

Emberszellem Misszióját.

Az egykori Napszellem

Ki a Föld Szellemévé vált.

 

 

Hát betört

 

Hát betört Azúra a Földre.

Pornó- Szado- Homo- Zoofil-

Pedofil- s lassan Nekrofil

Jelleget öltve a SZÓRÁTI szenny

Beleárad a Földi szférába.

 

Ahrimán hűséges szolgaként

Szórja (net, tv, narkó) a téboly

És élvhajhász magot, mely

Lehúz a LEGMÉLYEBB Anyagba.

 

Érzem,

Már Engem is kezd időként Lehúzni.

Ha nem küzdesz Ellene Végérvényesen

ELBUKSZ.

 

A Háromszor Hatos (SZÓRAT-666)

Egyre közelebb van.

 

 

 

Néma Halál

 

Néma Halált hal az Ember

Hangját és Lényét nem hallja

Nem érti a Jelen Embere.

 

Embertársai EGO-MATÉRIA

(Lucifer- Ahrimán) markában

A Pénz, Önzés, Gyűlölet,

 

Cím, Rang, Siker

Vágy, Élvezet, Kéj

Mókuskerekében rabszolgálnak.

 

Elmúlt már a Szellem kora

Hol a Stílusvonal, a Karma-vonallal

Összefonódva érzéki nászba lépett.

 

De eljön, Újra el

A Szellemi Feltámadás kora

Hol Vidar (Krisztus) az Istenek

Alkonya után Újra Látható lesz

Az Éteri Krisztus élményben.

 

 

 

Letaszítattak

 

Letaszítattak a Sárkánnyal

Az Ellenszegülő Angyalok

A Földre az Emberek közé.

 

MICHAEL kiűzte Őket

A Magasabb Szférából.

 

De MICHAEL nem hagy egyedül

Ha Önön Akaratodból ki akarsz

Lépni a Matériából

 

Szívgondolkodással- s kopogtatással

BEBOCSÁTATASZ.

 

 

 

 

Földszellem

 

 

 

2012. június - augusztus

 

 

Nátloz Ólzsál Ygan

 

 

 

 

 

 

 

ELŐSZÓ

 

 

A Küszöb Őre

 

„Milyen féktelen kívánás hallatszik ide;

Emberlelkek viharoznak így, kik mielőtt

Higgadtságra tettek volna

Kellően szert, közelítenek felém.

Vágy hajtja azonban az ilyen lényeket

És nem az erő, mely teremtvén szólhat,

Mert hallgatagon képes volt megteremteni magát.

A lelkeket kik ilyennek bizonyulnak itt,

A Földre kell utalnom vissza.

Mert Szellem-birodalmakban csak

Zűrzavart kelthetnek és megzavarhatják

A tetteket, miket kozmikus hatalmasságok

Bölcsen előkészítenek.

Saját lényüknek is csak ártanak.

Maguknak romboló ösztönöket hoznak létre,

Miket teremtőerőknek tarthatnak,

Mivel igazságnak kell a vakhitet venniük,

Amikor Föld-sötétje nem védi őket már.”

 

                     Rudolf Steiner

                                                                „Der Hünter der Schwelle”

                                                    Misztériumdráma, 7. szín (részlet)

 

 

 

 

 

Ötödik evangélium

/Rudolf Steiner nyomán - elbeszélő módon/

 

A hiearchiák évezredes szelekciója

Tette a legnemesebbé, és legfinomabbá

Azt a kiválasztott Testet, amelyben a

Két Jézus gyermek a Názáreti

És a Nátháni úszott a fényben.

 

Tizenkét éves koráig Buddha hat

A Jézus gyermek lelkébe a túlvilágról.

(Nirmankaya-hatás)

S csak ezután cserélt testet,

A két fénysugár.

 

Ma már az eldurvult földi testet

Nem lehet így felfinomítani.

Ezért sem Buddha, sem Krisztus

Nem születhetnek meg fizikai testben.

 

Tizenkettőtől Harmincéves koráig

Zarathustra (Zoroaster) Énje

Dolgozta át Jézus Éter- Asztrál

Érző- és Érzelmi Testét.

 

Ez idő alatt Zoroaster

Sokat szenvedett, midőn látta

Hogy az emberek már nem hallják

A Logoszt - Bath Kohl hangját.

 

A szakrális élet az ördögi lények

Tivornyája lett. Az áldozattal járó

Bálvány-kultuszok a Gonoszt

Táplálják már.

 

Az a kevés, ki a tömegtől elvonult

És Szellemi úton jár, csak Önmagát

Tudja Fölszabadítani (feltámasztani).

És Ő is csak úgy, hogy a Másikat,

Az alacsonyabbak a hátán Tapossa,

 

Miközben a Gonoszt a saját

Kapuján kívül tartja és az Ellentétet

A Tömegekre szabadítva Keresi

A magasabb világok bejáratát.

 

Ez Önző Út.

 

 

 

A Nap-korszak felénél egy lény-

Ki később Krisztussá lett –

Olyan erőket szabadított fel,

Mely ellentétben állt a Nap

Finomságával.

 

Mint Isten szállt alá a Földre

Az Elohák összessége, a Nap-Logosz,

Azura Mazda, Ozirisz, Vidar, a Nagy Szellem,

- Vagy bármi más néven nevezve Őt -

És általa harmincévesen KRISZTUSSÁ

Lett Jézus.

 

És Zoroaster Énje a Jordán keresztelőn

Kiszállt Jézus testéből – majd átszállt Máriába.

(Ezért értették meg később egymást félszavakból)

S Krisztus (a Napkirály) Makrokozmikus Énje,

Belépett a Nátháni-Názáreti Jézus testébe.

 

S midőn a LOGOS (Krisztus) testé Lőn

Ő is ki van téve az Ellentéthatalmak

Megkísértésének. Háromszor:

 

Először a gazdagság és a szépség

Káprázatával akarnak hatni (Lucifer).

Másodszor megkísértik a fizikai testet:

„Vesd le magad a kőszikláról” (Ahrimán).

 

Harmadszor: Ahrimán „a kövek kenyérré

Változtatásával”- hisz az ember fizikai

Testének táplálék kell. S ebben rejlik

Ahrimán legnagyobb hatalma.

 

Jellemző, hogy Jézust pénzért (Ahrimán)

Árulta el Júdás. Azért kellett elárulni,

Mert Krisztus Szelleme mintegy körülvette

A tizenkét tanítványt. És nem csak Jézusban

Hanem hol az egyik tanítványban, (Péter)

Hol a másikba (Pál) nyilvánult meg.

A kívülállók ezért nem ismerték fel:

„….Hisz olyan egyformák!”

 

Krisztus az Embertestben csak 3 és fél év alatt

Jött rá arra, hogy a Szellemtől elszakadt

Mikrokozmikus Emberrel már nem lehet

A Hiearchiák Nyelvén beszélni,

Csak Egyes szám Egyes személyben:

„Bizony mondom néktek…”

 

Mint Isten szállt le a Földre,

Majd egyre inkább,

3 és fél év után szinte teljesen,

Földi emberré lett.

De eleve ez volt a Missziója.

 

Krisztus nem akarta megszüntetni

A vérrokonságot. Csak az abban lévő

Szeretetet akarta általánossá tenni.

 

Az Avatárok Krisztus előtt isteni erőkkel

Váltották meg az embereket. Krisztus emberi

Erőkkel tette ugyanezt. Megmutatta, hogy

Saját erőnkből, hogyan térhetünk vissza a Szellemibe:

Univerzális Szeretet képesség - Fiú Princípium.

 

A Szent Lélek Princípium: Univerzális Tudás

Tesz minket Szabaddá. „De szabad csak az lehet,

Aki saját Szellemén át lesz Úrrá afölött, ami benne van.”

 

Krisztust az Elohák a túl korai Szabadság (Szeretet nélküli)

Fölvételének megakadályozása miatt küldték

A Földre, aki végigment életen és halálon,

Ami a Hiearchiáknak ismeretlen. S a Golgota révén

Olyan erőket adott a Földnek, hogy 333-ban a Gonosz

Nem tudott Diadalmaskodni.

 

Krisztus impulzusa a Magasabb Lényekre is hat:

Az Angeloi-ra, Archangeloi-ra, Archai-ra.

Azok a Hiearchiák, akik visszautasították a

Krisztusi Princípiumot visszamaradtak a fejlődésben,

S materalista irányba működnek: ami Ahrimáni út. 

 

Azok a Hiearchiák, amelyek helyesen vették fel

A Krisztusi Princípiumot az Emberiség

Helyes vezetői lettek és lesznek.

 

A Felülről leárasztott, inspirált Szeretet nem

Volt tudatos. Ezért volt fejlődés Krisztus

Számára az emberi formát felvenni.

 

Csak a földi dolgoknak van Én-tudatunk.

De azt fel kell vinnünk Krisztus példája szerint

A magasabb világokba.

 

A vakhit által vezérelt tömjénben úszó,

Buzgó passzív út: „Várjatok és imádkozzatok,

Isten majd megsegít..” ma már nem elég.

 

 

A Szellemünket kell Önmagunknak

Krisztusi irányba átformálni.

Saját Szabad akaratunkból.

 

A Hit szükségességét a jövőben

Az Éteri Krisztus élmény:

Beavatáson kívüli út

Fogja pótolni, mint TÉNY.

 

Róma elbukott, de öröksége az élettelen

Absztrakt, elvont római jog akadálya

A Krisztusi útnak.

 

Krisztust nem önállóan és önzően Egyedül

Csak másokkal együttműködve tudjuk felvenni.

„Ahol legalább ketten együtt vagytok

Az Én nevemben Veletek vagyok”

 

Az Élettel telített gondolatok a

LÉLEK Legjobb Táplálékai.

Ezt egy idő múlva csak szenvedés és

Áldozat árán tudjuk felvenni.

 

Ezért mindig előre kell nézni és:

„Akármi is ér keresztül fogok menni rajta”

Elvet felvéve fejlődhetünk, és juthatunk előre.

 

A XX. Század után az embernek

Két választása van:

Krisztus vagy Ahrimán.

 

Krisztus az Emberiség Igazi Énje:

Ez a SZENT GRÁL TITOK.

 

FELADATUNK:

Megnyitni Lelkünk Kapuját az

ÉLŐ KRISZTUS számára.

S ha Ő az Emberi LÉLEKBE

Tényleg beköltözik a

FÖLD Aurája KRISZTUS

EREJÉT sugározza majd.

 

 

 

 

 

 Kereszt-hatás

 

 

 

Ha vertikális gerinc fény-tengelyed

Szoláris (nap) áramlata kereszteződik

A vállak mentén haladó horizontális

Lunáris (hold) áramlattal, a két erő

 

Viszályából születő belső feszültség,

Melyet próbák által keltett szenvedéssel

Engedsz magadhoz - kioltja az Ego-d, és

Szivárvány szárnyú kapuján beengedi

 

A Logosz (Krisztus) Éned,

Mely az igazi Magasabb Éned.

S ha a Halál Erőit a Feltámadásra:

A Logosz – Én kiszabadítására használod,

Akkor Felébredéseddel a Föld erőit táplálod.

 

S végül is a Nem-lét, nem a megsemmisülés,

Csak a puszta Nem-lét érzése hozza el

A belső nyugalmat. És az Intuitív erővel

Életre kellő Magasabb Ént. Mely az Igazi

Tudatod, szemben a mai tompa álom-

És mélyalvásszerű Tudatoddal.

 

 

 

 

Palackba zárt Szellem

 

 

Érzéki léted lepellel takart,

De Éned saját tudata itt virágzik.

Érzékit észlelve erősíted Lényed csíráit,

Szabad Szellemed itt sugárzik.

 

Éteri Léted átváltozásban, átélésben bujkál.

Másként élsz és Másban éteri burkodban.

Szimpátia és Antipátia Lényeivel egybeolvadva

Földi éterháló részeként ismered meg magad.

 

Asztrális Léted odaadásban rejlik.

Gondolat-lények serege felé,

Kik saját akaratuk gyümölcsei

Csak szeretettel teljes odaadással,

 

És Saját gondolatlényeid magadban

Tartásával közeledhetsz.

Így „Valódi” Lényed megismered.

De tudatod megtartani Erő-próba.

 

Szellem feletti Lényed „Valódi Éned”.

Általad a nagy Semmiből csak az érzéki

Gondolat- Érzés- Akarat emlékeid

 Kioltásával, elfelejtésével kell életre.

 

Ha a Semmiből nem tudsz kitörni

Oly lényekkel telítődsz, kik az

Emlékeid idővel kiölik belőled

S a Szellem Feletti Világba lépsz.

 

 

 

Szikes puszta

 

 

 

Belső csendet keresve nézem a tájat, ahogy

A fátyolos Olajfákban lélegzik a Nyár.

Fájó arccal bámul a felhőbe burkolt

Fényszínű Szivárvány,

A legelőn kérődző

Rackanyájra.

 

Felperzselt

Pázsitfüvek lihegnek

A cserepesre tépett talajban.

A Szélben ringatózva szédítő táncban

Fodrozódik a Nádas, a kanális szélén, ahogy

Testüket áthatva az éteri erők a Nap felé törnek.

 

Kis forgószélek szántják a Pusztát, miközben

Porfelhőt gyalulnak az álmos Szík arcáról.

Dálibáb játszik a Zádor híd lábánál,

Hol gólyák békáznak a sásban,

S teknős dagonyázik a

Mocsárban.

 

Fekete-mén

Üget a Réten, hol

Kölyökpacsirták kergetőzve

Játsszanak a pajorok kimúlt tetemén.

Gémeskút fáradtan úszik az ég felé, s köpi

Vizét a szomjtól szédelgő szürke-marhák vályújába.

 

Ez hát a Szikes Puszta:

A Karcagi Konok - Kunok Földje.

 

 

 

 

 

Sacra Amore – Szent Szeretet

(nyers változat)

 

 

Állának vonala szétpirít,

Szájának mosolya szétfeszít,

Szemének sugara szétszakít.

 

 

Testének hajlata megbénít,

Hajának zuhanya megigéz,

Arcának varázsa megvakít.

 

 

Lelkének ragyogására éhezem,

Angyali sóhajára szomjazom,

Szívének tüzéért létezem.

 

 

Létének tudata megbilincsel,

Testének közele legyengít,

Érintése szénné éget.

 

 

Az Eros ereje felrepít,

De kielégíthetetlen

Vágyában úszva Leláncol.

 

Egoval átitatva szexussá

Torzul, De szívvel felvéve

Sacra Amore-vá lesz.

 

 

 

Akinóm

 

 

Lopva nézem lépteid, mikor

Angyallényed végigsuhan

A folyosó rideg kőlapján.

 

Rád gondolok éjjel és nappal.

Agyam radarként szűri

Burkaid minden rezdülését.

 

Légzésed tűzvihart kelt bennem.

Tekinteted lelkem legmélyebb

Szelvényeit szántja.

 

Mosolyod sugara szívembe mar.

És mint az árva őzgidát a pótanya szaga,

Úgy húz magához Lényed.

 

S néha, mikor varázsod mágiája,

Nem bódít el teljesen,

Előtör bennem egy gondolat:

 

Nem beléd, csak Lényed által

Inspirált saját Ideámba -

Melyet én keltettem általad Életre

 

És folyton visszatérő vágyaim asztalán

Táplálva egyre nagyobbá és nagyobbá

Növesztettem – Szerettem bele.

 

De múzsám Lettél Akinóm,

Mint Adynak Léda, és Éterlényed

Gondozva, Egóm végre rabbá lett.

 

 

 

 

Csillagpor

 

 

 

(Összefűzött gondolatok elbeszélő módon Rudolf Steiner nyomán.

Néhol versbe bújtatott képzetek halmaza puritán, nyerspolgári szinten.

Bár mindig igyekeztem kerülni, de sajnos ezt csak

 több- kevesebb sikerrel tudtam megvalósítani.)

 

 

2012. augusztus -szeptember

 

 

Nátloz Ólzsál Ygan

 

 

 

 

 

 

Bűnbeesés

 

A Paradicsomból kilépve

Minden burkunk rendellenesen

Hatja át a többit. A Luciferi hatás miatt

Nem úgy működünk, mint ahogy

Vezérlő Isteneink hatására kellene.

 

S Lucifer szól: „Felnyílnak majd szemeitek

És jót és rosszat meg fogjátok különböztetni.”

S minden érzékszervünk másként működik,

Mint ha csak Vezérlő Isteneinket követtük volna.

Szemünkkel nem a külső tárgyakat kellene látnunk,

Hanem a tevékenységet kellene éreznünk, mint kezeinkkel.

Fizikai-testünk egy részét nem hatja át az étertest.

A hullámzó, csörgedező akarat átérzése helyett,

Tisztán fizikai hatások kerültek a szemünkbe,

Mint a fényképezőgép lencserendszerébe.

Színlátásunk is ezzel függ össze.

 

Az étertest túlsúlya az asztráltest felett mirigyeinket

Kiválasztásra kényszeríti. Síráskor az étertest túlsúlyban van

Az asztrálérzés felett. Az étertest visszahat a fizikai-testre,

És könnyeket présel ki belőle. Minden mirigynél ez van.

A Vezérlő Istenek útját követve az asztráltest tevékenysége

A mirigyek belső tevékenységének mozgásában merülne ki.

Nem préselne ki semmit magából a mirigy. Lucifer nélkül

Nem izzadnánk, a tevékenység a szerven belül maradna.

 

Az asztráltest túlsúlya az étertest felett

Nagy Emésztő- és Evőgéppé tett minket.

A legnagyobb Luciferi tett az evés és emésztés

Kényszere, mely a földhöz láncol. Ez az

Igazi kiűzetés a Paradicsomból.

 

Az Én asztráltest feletti túlsúlya miatt

Az Én össze van szőve a gondolkodással,

Érzelemmel és akarattal, s három zsákot cipel.

Az érzés, az akarat és a gondolat zsákját.

Eredetileg saját maga nézésére volt hivatva

Az ember, önmagában az átélésre.

S Lucifer szólt: „Ha asztráltestedbe merülsz

Minden sokkal szórakoztatóbb, mint ha

Csak nézed. Ehhez adok neked Erőt”

Az Én alámerült, s fulladás ellen

Kapott Luciferi erőt, ami az ÉN (Ego)

Többlete az asztráltest fölött.

 

 

Nem csak megfigyelője lett a Gondolkodásnak,

Melyre eredetileg hivatott volt. Összefűzött

Mindenféle gondolatot és Ítéletet hozott.

Az Ítélet Luciferi lényiség bennünk.

 

A teljes értelem illúziója Lucifer félrevezetése.

Nem szabad ezért teljes valóságnak elfogadni

Amit Értelemmel fogunk fel.

Ha Emberi (korlátozott) Értelemmel

Fel lehetni fogni Golgotát, akkor

Nem is kellett volna megtörténnie.

 

 

Az Én túlsúlya az asztráltest fölött

És az asztráltest túlsúlya az étertest fölött

Luciferi hatás 

A fizikai test túlsúlya az étertest fölött

És az étertest túlsúlya az asztráltest fölött

Ahrimáni hatás.

 

Az emberben középen találkoznak.

 

Lucifert (művészet) Ahrimánnal lehet legyőzni.

Az Én mögé lépek és a belső érzéseket, gondolatokat

KIVÜL- ről nézem. A belső iránti közömbösség

A Lucifer elleni legnagyobb fegyver.

 

Ahrimánt (tudomány) Luciferrel lehet legyőzni.

A puszta absztrakciókba életet, belső tartalmat vinni,

A külső objektív dolgok iránt lelkesedni

Megöli Ahrimánt. A Humor az Ahrimán elleni

Leghatásosabb fegyver.

 

 

 

Csontember

 

 

Anyag és tér széttöredezett Szellem.

Kiterjedés és súly az anyag ismérve.

Három dimenzió a tér lényege.

 

A jelenlegi pillanat az Én mindenkori bensősége.

Átélésünk képzetté válik. A lelki élet:

A benső szakadatlan átalakítása külsővé.

 

Az Akarat-impulzus a lelki élet motorja.

Az érzés és képzetben nyilvánul meg,

A lelkiség Bölcsessége.

 

Kitágulás és összehúzódás a mozgás lényege.

A Forma a mozgás kifejeződése. Így függ össze:

Akarat, Bölcsesség, Mozgás és Forma.

 

Az Anyag a Szellem romhalmaza, szétrepedezett Szellem.

Mozgásból lesz a Forma. Szellemi lendítőereje (mozgása)

Végén visszaverődik önmagába és szétreped.

 

A tér nem egyéb, mint ami maga együtt jön létre,

Akkor, amikor a Szellem szétreped,

És az Anyagi-létbe megy át.

 

Az Éterszubsztanciában szétrepedt Szellem,

Melyben a Fizikai testiség van túlsúlyban

Az Ideganyag.

 

Az asztráltestbe porlasztott Szellem,

Ahol az éteriség van túlsúlyban

Az izomanyag.

 

Az asztráltestbe porlasztott Szellem,

Melyben az Én van túlsúlyban

A csontember.

 

Luciferi hatás nélkül sem ideg, sem izom, sem csont nem lenne.

Nem süllyedt volna ennyire bele az anyagba az ember.

A materalizmus (tudomány) csak a Luciferi embert tudja leírni.

 

A Paradicsomi ember az Elohák (formaszellemek)

Önálló befolyására jött volna létre.

Tiszta érzékfeletti Forma – semmi Térbeli.

 

Az ember Imagináció eredménye lett volna.

A Formaszellemek Imaginációt, a Mozgás szellemei Inspirációt

A Bölcsesség Szellemei Intuíciót adtak volna.

 

A három együtt a Kozmoszban az Akarat Szellemei (Trónok)

Által Érzékek Feletti-lényt, a Paradicsomi Embert

Teremtett volna.

 

De az Imaginációt befecskendezve széttöredezett Szellemmel

Csontemberré lett. A csontrendszer az Imaginált ember

Anyaggal kitöltve. S így az ember áthatolhatatlanná vált.

 

A Mozgás szelleminek inspirációja izommatériával,

A Bölcsesség intuíciói idegmatériával lett kitöltve

A Paradicsomi kiűzetéskor.

 

A Paradicsomi embert imaginált csont formálná,

Érzékfeletti szubsztancia mozogna benne

Izom helyett.

 

A csontember megszilárdult Imagináció,

Az Izomember torzszülött! Látom, pedig

Szellemileg kellene Hallanom.

 

Az érzékfeletti ritmikus mozgás izommatériává vált.

Pedig csak, mint a zene finom rezgését kellene

Hallanom.

 

Az Ideg-embert sem Látni, sem Hallani

Nem szabadna, csak

Szellemileg Észlelni.

 

S mert magunkban hordozzuk ezt 

A bűnbeeséskor kapott Idegen Matériát,

Fizikailag Meg kell halnunk.

 

Amint az anyag a csontban, izomban és idegben

Túlerőre kap az imagináció, inspiráció és intuíció fölött,

És szétszakadni képes, az embernek le kell vennie Fizikai-testét.

 

 

Véranyag

 

 

Kétlétű emberszellem egyik fele

Érzéki-, mirigy-, emésztőemberi Anyaggá vált.

Ellensúlyként kapta a Vezérlőktől

Csont-, izom-, idegtestét, mely Imaginációt,

Inspirációt, Intuiciót sugároz a Kozmosz felé.

De a Kozmosz ebből csak a gondolatilag helyest,

Érzelmileg szépet, és a morálisan jót veszi fel. Minden más

Imaginációt, Inspirációt, Intuiciót visszalök.

És csak az tudja kijavítani, aki kisugározta magából.

Itt lép be a Karma törvénye.

Ezért van, hogy egy szobába belépve,

Ahol egy ellenszenves Ember ült valamikor,

A Kozmosz által visszalökött csont-imaginációja

Egy darabig még érezhető a szobában nyomasztó

Érzésként, mindenféle Szellemi Látás nélkül is.

 

A csontember imaginációja, az izomember inspirációja,

Az idegember intúíciója, csak a Luciferi testeltolás

Eredménye, de azokra még nincs közvetlen hatása.

Ezért nem vesztünk el teljesen.

 

A vér tisztán Luciferi anyag,

Ezzel szerződik mindenki a nevében.

A Paradicsomi ember vérének az anyagi-sík és

A Szellemi-sík között kellene szökellni, pulzálni.

A testek eltolása miatt a vér teljesen mássá lett:

Luciferi vérré vált, tiszta anyagivá,

Nem azzá, amivé az Elohák szánták.

 

Bűnbeesés nélkül a Paradicsomi ember a

Föld körül lebegne, keringve. Tiszta

Imagináció, Inspiráció, Intuició lenne,

A csont-, izom-, idegember helyett.

Vérében érezné Én-tudatát.

A Föld körül és nem rajta élne,

S a Fölre vérrúnákat vetne, jeleket

Mely Énét jelöli.

 

A vérben a héttagú Elohát érezné az ember

Ezek egyike Jahve, a másik hat még melléklak

Az Embernek.

 

A vér az, amit Lucifer vetett oda,

Hogy Ahrimán elkaphassa.

Így most mindketten hozzáférnek

 

A fizikai-test halála szükséges az Én fejlődése miatt.

Ha az Ideg, Izom, Csont nem tudna felbomlani

És a halálban végleg feloldódni, akkor teljesen földi-létre

Lennénk kárhoztatva, továbbfejlődés lehetősége nélkül.

A materiális felbomláskor születik,

A Szellemi fellobbanás, felfénylés.

 

Ha Lucifert nem vezénylik le a világfejlődés

Során az ember mellé a Földre, akkor

Az ember nem jutott volna az Én felvilágolására,

És a másik hat /hő, éter, asztrál, szellemén (Manas),

Életszellem (Budhi) Szellem-ember (Athma)/

Elsötétülésére.

 

A fényes Én miatt az ember az Énjét érzi központjának.

A fényhozó (Lucifer) ajándéka a különálló individum a

Világban. Lucifer arra biztat, hogy egyre Önállóbb legyél.

A fejlődés helyes őrei: az Elohák viszont arra ösztönözik

Az embert, hogy az egész emberiség tagjának érezze magát.

 

 

Vérplazma

 

Anyagba süllyedt a pulzáló Vérszellem, melyet

A csontember idegtépő izommunkája szaggat.

Mirigyből kifröccsenő nedve emészti az Evőgépet.

 

Groteszk arcára a szépség érzéki maszkját

Húzta a Földre taszított Bukott Angyal.

 

A csalás repedt tükrében csodálja tenmagát

A Luciferi ember, s mindennél jobban

Szereti saját önző lényét, ha bevallja, ha nem. 

 

De mikor a halál kapujában lehull az alvilági álarc,

És igazi Valója Démoni Szörnyszülöttként bámul rá,

 

Elszörnyedve hasít lényébe Igazi Lényének tudata.

S a Fájdalom villámai szabdalják törékeny Én-jét, mint a bőr alatt

Kikelő nyű, mely a gazdaállat bűzlő húsát élve emészti.

 

Az emberszellem Maya fátyla mögé nézve,

Bánja már, hogy önmagát, s nem társait szerette.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kultúrkorszakok

/Atlantisz utáni első főperiódus/

 

Őshindu volt az első Kr. e. 7227 évvel,

Hol még csak a Szellemet csodáltuk,

És még a formaszellemekig látott az ember.

A Szent Riskik a Szellemet írták papírra,

S a karma és reinkarnáció törvényét

Konzerválták az emberiségbe.

 

Perzsa lett a második Kr. e. 5067 évvel,

Hol az éter után már az asztrálban volt

A gondolkodás súlypontja. S Zarathustra

Végtelen bölcsessége a Korszellemig hatolt,

Hol Azura Mazda és Ahrimán küzdelmét,

A Jó és Rossz harcát még átélte az ember.

 

Egyiptomi volt a harmadik Kr. e. 2907 évvel,

Hol az érző-lélek virágaiban az Archai szintig, merül az

Emberszellem Oziris, Ízis és Hórusz szenthármasságába.

A fentről kiválasztott kaldeusi (zsidó) nép vérével

Készíti elő a Megváltó megtestesülését, miközben

Az ember a legmélyebb anyagba süllyed.

 

Görög-római lett a negyedik Kr. e. 747 évvel,

Hol az értelmi-lélek korában az Angeloi szintig

Hatol a Szellem. Zeusz, Apollón és Dionüszos korában

Már félik a Szellemet, s azt vallják: „Jobb a földön

Koldusként élni, mint az Árnyékvilágban (túlvilág)

Királyként.”

 

Angolszász-germán most az ötödik Kr.u. 1413 évvel,

Hol sötét anyagban fürdik a tudati-lélek korába az

Emberszellem, s nem lát az anyagon túl. De ma már a

Káli Yuga után (Kr. u. 1899-tól) ismét fel kell venned

A Szellemet, s el kell kezdened kiemelkedni a

Matéria fátyla mögül, vagy a legmélyebb Anyagba

Ahrimán- síkjára süllyedsz.

 

Szláv lesz a hatodik kultúrkorszak Kr. u. 3573 évvel,

Hol a Megváltó nép (szláv-orosz) felveszi Krisztus

Vérét és Szívét, s küzd az Ahrimánivá vált Amerika ellen.

Szórát, a háromszor hatos (666) földi testet ölt,

S hamis csábjával magához húzva könnyű tudást ad.

Elválik egymástól az ajándékként felkínált könnyű út,

 

 

Mely trójai falóként sokakat megkísért, és a nehezebb

Szenvedések és küzdelmek árán kiharcolt, IGAZ út,

Melyet magadnak kell fáradtság árán megszerezned.

S az emberszellem fizikai-testi síkon is kettészakad.

A Szellemmel átitatott Manasz-csírát építő Emberfajra

És a testileg is Eltorzult, groteszk formát öltő,

Csak a matériát elismerő bukott Emberfajra.

 

Univerzális lesz a hetedik Kr. u. 5733 évvel,

Hol a fizikai-testben is kettévált Emberfaj

Már másként, a garatszervével szaporodik.

Mint vulkán a lávát, úgy köpi ki magából utódját

Az Athama csírát építő Ember-szellem.

S válik egyre inkább Szellemivé.

 

S KRISZTUS után 7893 évvel

A Hold újra egyesül a Földdel.

 

 

 

Népnemzet Himnusza

 

 

 

Az alakuló-téren felsorakozott csontember

Formálta droidsereg, uniformizált ruhába

Bújva, mértani alakzatba rendeződik.

 

Kívülről droid. De belül túlfeszített

Érzelmek szikráznak benne, s feszítik,

Mint Gőzmozdonyt a belső nyomás ereje.

 

A Tribünön főrangba bújtatott díszpinty,

Gyűlöletben forgó szemeivel a hústömeg

Lábon álló kalászait kaszálja.

 

Saját Egóját Erőművé duzzasztva,

Várja a jelentést, s szemei sugaraival 

Húscafattá robbantja, ki mozdulni mer.

 

A Tribün jobb szárnyán sátrat vert zenekar

Karmestere enged a zablán, s a belül tajtékzó

Csontemberekből formált zenegép játszani kezd.

 

Az éterben úszva lassan dallammá szelídül,

A hangszerek torkán ritmikusan keringő

Hangok hullámzó hada.

 

Elkezdődik a Nemzet Himnusza.

 

A főpinty gyűlölete büszkeségé dagad,

Mámorban úszik, miközben kitágult lénye

Átöleli húscseppekből álló robotseregét.

 

A droidsereg szétfeszülő érzelmei

Lágy ringatózásba kezdenek,

S egymásban feloldódva Éteri köpenyt

 

Terít rájuk a Népszellem iráni Odaadás érzése.

 

A Himusz vége felé átszellemült csontemberek

Sugározzák Lényük csodálattól dagadó vitorláit

A Kozmoszba.

 

Elhalkul, s véget ér a Himnusz.

 

A főpinty visszavedlik gyűlölködő hadúrrá.

A robotsereg ringatózó érzelmei újra felborzolódnak,

S az akarat béklyója alatt növekvő Hullámmá duzzadnak.

 

 

 

Belső csend

 

 

Lényed már nem égeti úgy idegpályáim

Árva virágait, mint nemrég.

Sárkemencéd kohójának tűzfolyama,

Lassan parázsló izzásba szelídül.

 

Gondolataim megvadult asztrál-ösztöneit,

Énem egyenként újra kalodába zárja.

Vágyadban úszó csapongó érzelmeim

Vágtázó lovai csitulni kezdenek.

 

Szerelemem túlburjánzott asztrál-buborékai

Lufiként pukkannak szét a hétköznapok tengerében.

 

Az időben úszva nap, mint nap

Levedlettem bíborszínű mézlényed.

Mint kígyó az elhalt bőrét, úgy hagytam

Hátra felhígult Képzetlényed Ideáját.

 

Szívem vérzését, vérem sebbel gyógyítja,

                                          De tündérfátyollal átszőtt Gondolatlényed

                                            Örök időre szóló heget hagyott bennem.

                                     Megjelöltél Éneddel, mikor Lelkemben fürödtél.

 

Koncentráció és Meditáció közben

Újra Úrrá lettem Önmagam felett.

Szabad Szellemem ismét kitágulva

Szárnyal az imaginációk óceánjában.

 

Eros nyilának mérge szétáradt véremben, s

Mint esőcseppet a kiszáradt talaj, úgy szívtam

Magamba Lényed, miközben Eggyé váltunk,

Mint az aranycseppek az ékszerben.

 

De tudom szeretettel letaglózott Ego-mat,

Még most kell a Mentál- Alkatraz cellájába zárnom.

 

 

 

 

 

 

 
 

 

Képgaléria


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2019 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 6612
30 nap: 663
24 óra: 34